Ahol egykor Gustav Klimt megtalálta az inspirációt műveihez, ott az elmúlt hétvégén minden a kuglófról, tortákról és tekercsekről szólt. A bécsi Hietzingben található Klimt-Villa mintegy 6000 négyzetméteres kertjében több mint 80 ember gyűlt össze Ausztria első süti-piknikjére. A részvétel feltétele: a sütés szeretete – és egy saját készítésű sütemény.
Az eseményt a hagyományos Fini’s Feinstes márka kezdeményezte, amely ezzel egy olyan trendet karolt fel, amely az elmúlt években világszerte egyre népszerűbbé vált. Egy kötetlen találkozó jött létre, ahol nem a verseny, hanem a közös élvezet állt a középpontban. „Két dolog van az életben, ami többé és szebbé válik, ha megosztjuk: a szeretet és a sütemény. A sütemények szeretete pedig egyszerűen hozzátartozik Ausztriához – éppúgy, mint a művészet, a kultúra és a kellemes együttlét iránti rajongásunk. Ez a kapcsolat teszi olyan különlegessé az első süti-piknikünket” – mondja Harald Lang, a Fini’s Feinstes marketingigazgatója és az esemény kezdeményezője.
A süti-piknik Kaliforniából származik. Ott egy hobbicukrász először egy kis találkozót szervezett barátaival, amiből hamar egy nemzetközi jelenség alakult ki. Ma hasonló eseményeken világszerte akár több mint ezren is összegyűlnek, hogy megosszák egymással saját sütésű kreációikat. Úgy tűnik, Ausztriában is érdeklődésre tart számot a koncepció.
A Klimt-Villában található büfé ennek megfelelően változatos volt: a klasszikus sárgabarackos sütiktől és epres tekercsektől kezdve a citromos sütin és áfonyás kreációkon át a matcha-epres tortákig, sajttortákig és a hagyományos kókuszos-csokis szeletekig terjedt a választék. A résztvevők között volt Alexandra R. is, aki a márványkuglófja mellett érkezett. „A márványkuglóf receptjét még a nagymamámtól kaptam, anyukám pedig megkapta a receptes könyvét. Örülök, hogy ma ilyen sok emberrel oszthatom meg a kuglófomat” – meséli.
A Klimt-Villa Gustav Klimt festő egyik legjelentősebb alkotóhelyének számít, aki 1911-től 1918-ban bekövetkezett haláláig dolgozott ott. A történelmi kert damaszkuszi rózsáival a nyári találkozó hátteréül szolgált.
Ehhez illően a látogatók virágkoszorúkat fonhattak és új ismeretségeket köthettek a pikniktakarók között. Harald Lang kezdeményező számára éppen ez a közösségi gondolat volt az esemény egyik legfontosabb szempontja: „Ma idegenekből piknik-szomszédok, a piknik-szomszédokból pedig barátok lettek. A sütemény ezen a hétvégén egy teljesen új közösségi élményt teremtett.”
